2011. ápr. 21.

3. fejezet Kérés





- Én más vagyok. Ez a hivatásom.
- Az utazgatás?
- Nem, hanem a szervezés.
- Akkor szervezz meg estére egy vacsorát kettőnknek!
- 7-kor nálunk.
- Ott leszek.
- További szép napot, Robert. Gyere Lily.
Elmentünk.
- Mondd, hogy nem.
- De. Este randitok lesz.
- Istenem! Köszi.
- Nem kell.
Lejön Nathen. Istenem, de jól néz ki...
- Na lányok?
- Jó mulatást!
- Köszi. Laura, minden rendben?
- Persze. Érezd jól magad.
- Köszönöm.
Elment.
- Neked. Irány készülődni. Én intézem a vacsit.
- Köszi.
Elintéztem a vacsorát és megterítettem nekik.
- Oh, istenem. Ez gyönyörű!
- Ne rontsd el! Fent leszek. Veszek egy habfürdőt és lefekszem.
- Jó.
- Szia.
Felmentem. Talán egy órát áztam, aztán lefeküdtem. Sikerült sokáig aludnom. Lementem. Senki nem volt fent. Leültem és kávéztam. Lejött Nathen egy nővel.
- Szia.
- Jó reggelt.
- Üdv.
- Igen.
- Lily?
- Még alszik. Ma megint elutazik pár napra.
- Nocsak.
- Most megyek.
Felmentem. Ez a nő szörnyű. Már értem, mért nem tetszett Lilynek. De ha neki ez kell.
Kopognak.
- Igen?
- Szabad?
- Persze. A vendéged?
- Elment. Mért nem mondta Lily, hogy ma elmegy?
- Nekem mondta. És te elfoglalt voltál. Ébreszd fel, ha tudni akarod miért.
- Már elment.
- Mi?
- Az előbb voltam nála. Hagyott egy cetlit. Azt írta később akart menni, de az este miatt most kell mennie. Mi volt este?
- Robert. Együtt vacsoráztak.
Lerohantunk az udvarra Roberthez.
- Robert, hol a húgom?
- A szobájában.
- Tessék.
Elolvasta és rám nézett.
- Miről volt szó?
- Semmiről. Beszélgettünk.
- Összevesztetek?
- Nem. Megmondtam neki, hogy azért nem közeledtem hozzá, mert...
- Jó. Nathen, kérlek.
- De...
- Kérlek.
- Felhívom.
Elment.
- Na?
- Megmondtam neki, hogy azóta szeretem, hogy visszajött az egyetemről. De sokat köszönhetek a családjának és nem így akarom meghálálni.
- Értem. De az érzéseidet sem vállalod fel.
- Szerinted a bátyja ezt szeretné?
- Nathen boldognak akarja tudni a lányt.
- Én...
- Ezt vele kell megbeszélned.
- Itt vagyok. Nem vette fel. Mi történt köztetek?
- Megmondtam neki, hogy szeretem. Figyelj, tudom, hogy nem engem képzeltél mellé.
- Pedig te közel állsz ahhoz, akit neki gondoltam.
- Istenem.
- Csinálok reggelit és felhívom Lilyt.
- Nem akar látni.
- Ez nem igaz. Csak idő kell neki.
- És neked?
Nem válaszoltam, csak bementem a házba. Csináltam szalonnás-tojás rántottát reggelire. Bejött Nathen.
- Na? Sikerült elérni?
- Még nem próbáltam. Mindjárt csak ezt befejezem.
Kész lettem és felhívtam. Felvette.
- Igen?
- Szia. Mi történt tegnap este?
- Azt mondta szeret.
- És ez mért baj?
- Nem az. De hamarabb kellett eljönnöm, hogy hamarabb haza tudjak menni.
- Ennyi?
- Igen.
- Akkor jó. Ja. Kiderült minden. A bátyjád kicsit zabos volt, de már lehiggadt. És láttam a nőt, akivel az este... Szörnyű. Már értem mért nem kedveled. Itt aludt.
- Oh a marha. Sajnálom.
- Nem kell. Nem tartozik rám.
- Laura...
- Nem érdekes. Lehet rám is pipa. Na mindegy. Szia.
- Szia.
Letettem. Visszamentem a konyhába enni. Nathen még evett.
- Hagytál nekem is?
- Igen. Ide ülj.
Leültem mellé. Etetni kezdett.
- Egyedül is megy.
- Zavar,hogy etetlek?
- Anyám etetett utoljára kicsinek.
- És rá is így néztél közben?
- Mi?
Hátrahőköltem.
-Tudod a szemeid sokat elárulnak.
- Na jó. Felmegyek. Remélem jó volt az estéd. Ja. A húgod siet haza.
- Féltékeny vagy?
- Persze.
Felmentem. Nem akartam vele találkozni, mert nem akartam, hogy tovább faggasson. Az a reggeli dolog... Jézusom. Ezentúl jobban oda kell figyelnem, hogy ne érezzek semmit a jelenlétében. Kopogtak.
- Igen?
Bejön Nathen.
- Szeretnék bocsánatot kérni. Nem kellett volna.
- Felejtsük el.
- Rendben. Mi lenne, ha ma házon kívül ebédelnék?
- Felőlem. Hol?
-Ismerek egy éttermet a városban.
- Mennyire puccos?
- Csinos légy.
- Kösz a támpontot.
- Foglalok asztalt.
Még álldogált egy darabig, aztán kiment. Elmentem zuhanyozni. Nem sokat sminkeltem. Csak szemceruza és szájfény.Felvettem egy farmert egy szép pólóval és magassarkúval. Kopogott.
- Igen?
- Kész vagy?
-Igen. Megyek.
Lent várt.
- Csini vagy.
- Köszönöm.
A kocsiban nem beszéltünk.
- Figyelj, ne haragudj!
- Nem haragszom.
- Rendben.
Odaértünk. Hangulatos hely.
- Szép
- Az. Szeretek ide járni. De ez csak néha adatik meg. Általában ügyféllel jövök ide.
- Értem. Nem fellengzős, de nem is csóró.
- Igen és finomat főznek.
- Mesélj valamit. Magadról. Lilyről...
- Nos a szüleink két éve haltak meg. Lily még főiskolára járt. Át kellett vennem a cég vezetését, aminek sokan nem örültek.
- Értem. Szereted csinálni?
- Igen Élvezem.
- Az jó. Szerintem, ha az ember nem élvez a munkáját, akkor nem boldog. És ha boldogtalan, akkor az baj.
- Igazad van. Figyelj csak. Kérdezni és kérni szeretnék tőled valamit.
- Igen?
- Este egy fontos fogadáson kell részt vennem, de nem itthon. Úgy volt, hogy Lily elkísér, de lelépett. Eljönnél velem?
- Azt kéred, kísérjelek el a fogadásra?
- Igen. Fontos, hogy ott legyek, de kell kísérő.
- Mért ne? Rendben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése