2011. máj. 28.

1. fejezet Személyi védelem

Azt hittem álmodom. Nem. Ez nem igaz. Megcsíptem magam, de az érzés valóságos volt. Hallottam a dördülést, felsikoltottam, erre az idegen felém fordult. Hátra fordultam és rohanni kezdtem. Hallottam, hogy mögöttem van. Rohantam, ahogy bírtam, közben azon imádkoztam, hogy jöjjön valaki erre. Istenem, anyának igaza volt. Nem kellett volna eljönnöm. Futottam a forgalom felé. Mikor kiértem a fényre hátrapillantottam, hogy követnek-e még és neki mentem valakinek, mire hátra estem.
- Jól vagy?
- Én... Oh istenem.
Az idegen felsegített és én odabújtam hozzá.
- Hé! Nyugalom.
- Az előbb... a sikátorban... Az a férfi lelőtte a társát. Kérem, hívjon rendőrt. Kérem!
Zokogni kezdtem.
- Mi?
- Követni kezdett, mikor észrevett.
- Jól van. Nyugalom.
Az idegen tárcsázott és beszélni kezdett, közben engem nyugtatgatott. Velem maradt, míg kijöttek a rendőrök. Felvették az adataim és kihallgattak. Elmondtam nekik, hogy egy barátnőmmel voltunk szórakozni, mikor hazafelé átvágtam a sikátoron és láttam, amit elmondtam.
- Hazamehetek?
- Én hazaviszlek. Gyere.
- Maga is az. Rendőr.
- Valami olyasmi. Elintézem, hogy védelmet kapj.
Hazavitt.
- Köszönöm a segítséget.
- Megadnád a telefonszámod?
- Igen. 555-7290.
- Köszönöm. Ma éjjel járőrök lesznek itt. Holnap felhívlak, hogy mi lesz.
- Rendben. Tényleg köszönök mindent.
- Aludj jól. Tessék, a névjegykártyám. Hívj, ha baj van.
- Rendben. Viszlát.
- Helló.
Kiszálltam és bementem. Elmondtam mindent anyának, aztán lefeküdtem. Reggel suliba indulás előtt bejött a rendőr, aki hazahozott.
- Igen?
- Nem találták meg a tettest, de rajta vannak az ügyön. Délután be kéne jönnöd a kapitányságra.
- Rendben, de mennem kell.
- Elvihetlek?
- Ha gondolja?
- Tegezz nyugodtan. Aaron Fletcher.
- Kira McCannon.
- Menjünk.
Elvitt a suliba. Istenem milyen kocsi! Biztos valami fejes.
- Mi a munkája?
- Mit mondtam?
- Mi a munkád?
- Én nyomozó vagyok.
- Hányan dolgoznak alattad?
- Majd 100-an.
- Szép. Mi van azzal, akit tegnap láttam?
- Nem adhatok ki információt.
- Ne már!
- Annyit mondhatok, hogy a lehető legrosszabb, akivel összekeveredhettél.
- Éljen!
- Ez nem vicces.
- Hát nem is viccnek szántam. Tudod, hogy éjjel többször is rémálmom volt? Mindegyikben utolért és lelőtt. Szóval nagyon nem vicceltem.
- Hány órád van ma?
Erre persze nem válaszol.
- 4. 2-re végzek.
- Érted jövök.
- Rendben. Helló.
Kiszálltam és elmentem. Egész nap féltem. Mért pont én? Ez lehetetlen. Nem kap el. Soha. Mikor végeztem Aaron már kint várt.
- Helló.
- Hali.
- Sajnálom a délelőttöt.
- Felejtsd el. Mehetünk.
- Nem vagy éhes?
- Nem. Ettem bent.
- Rendben.
Elmentünk. Bevitt az irodájába. Bejött a társa. Egy félvérű, gyönyörű, kemény, a 20-as évei közepén járható nő. Biztos együtt vannak.
- Üdv. Hé, Fletcher szedd le nekem Big C-nek a priuszait.
- Máris. Kira, ő a társam Sadra Sanches nyomozó.
- Üdv.
- Mért hoztad be?
- A főnök kérte. Rodriguez őt akarja.
- Korona tanú.
- Az.
- Rendben.
Kopognak, mire kérdés nélkül bejön egy ember.
- Kira McCannon?
- Igen.
- Liz Conroy.
- Mért hívtak be?
- Nos, az, akit látott, az alvilág legnehezebb fiúja. Most magára pályázik. És nem nyugszik míg holtan nem tudja.
- Erre rájöttem.
- Szeretném, hogy mostantól Fletcher nyomozó mostantól 24 órás műszakban mellette legyen.
- De... Erre semmi szükség. Nagyon jól megvagyok egyedül is.
- Kislány, jobb, ha belemész. Rodriguez nagyon rossz vég. Az egyetlen, aki elbír vele, az Aaron. Higgy nekem és fogadd el.
- Mit tesz az, hogy 24 óra?
- Odaköltözik hozzád.
- Ha-ha. Nem jön össze. Nincs hely.
- Pedig muszáj.
- De...
- Nem vitázom. Fletcher nyomozó az ügy végéig védelmet fog nyújtani.
- De...
- Semmi de. Elfogadja.
- Értem.
- Akkor Fletcher ne szúrd el!
- Meglesz főnök.
- Sanches.
- Viszlát.
Elment.
- Na?
- Ezt jól összehoztad.
- Hazamehetek?
- Elmegyek a cuccaimért és elviszlek. Addig itt vársz. Sandra, vigyázz rá!
- Rendben.
- Mi? Nem hagyhatsz itt! Mit fogok csinálni?
- Tanulsz.
Ezzel elment.
- Mindig ilyen? Mert akkor nagyon nem leszünk jóban.
- Mindig.
- Éljen. Telefonálhatok?
- Igen.
Felhívtam anyát és elmondtam neki a dolgokat. Nem repesett a védelemért, de elfogadta. Két óra múlva Aaron visszajött.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése